Néhány hazugságot könnyű észrevenni. Vegyük azt a jelentést, hogy Melania Trump első hölgy azt akarta, hogy egy ördögűző tisztítsa meg a Fehér Házat Obama-korszak démonaitól. (Hamis!) Aztán ott volt az a darab egy ohiói iskolaigazgatóról, akit letartóztattak a diákgyűlés előtt történő székletürítés miatt. (Szintén valótlan.) Néha azonban a szépirodalom kicsit túl jól keveredik a tényekkel. Például a rendőrök valóban találtak egy kiristály meth boltot az Alabama Walmart belsejében? (Ismét nem.)
A téves információ aranykorát éljük. Így bárki, aki egy sor történetet lapoz, könnyen becsapható. Valójában az adatok azt mutatják, hogy sokan vagyunk.
A Twitteren a hazugságok tovább és gyorsabban terjednek, mint az igazság – derült ki egy március 9-i tanulmányból. Az online botokat azzal vádolják, hogy terjesztik ezeket a magas meséket. A Science tanulmánya azonban azt találta, hogy az emberek több hamis mesét osztottak meg, mint a webes robotok.
A 2016-os amerikai elnökválasztást megelőző hetekben rengeteg álhír mozgatta az internetet-jelentették idén az amerikai hírszerző tisztviselők. Ezen álhírek legnépszerűbbjei pedig több Facebook-megosztást, reakciót és megjegyzést kaptak, mint az igaz hírek – derül ki a BuzzFeed News egyik elemzéséből.
Luca de Alfaro a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem informatikusa. A régi időkben azt mondja: „nem lehetett, hogy egy ember a padláson ül, és tömeges összeesküvés -elméleteket generál.” Aztán jött az internet, és újabban a közösségi média. A hazugságokkal való kereskedés valóban egyszerű – különösen, mivel az internet lényegében elrejti, ki áll egy bejegyzés mögött. Tekintsük ezt a tizenéves csoportot Macedónia európai nemzetében két évvel ezelőtt. Hatalmas készpénzt gyűjtöttek azzal, hogy népszerű álhíreket írtak az amerikai elnökválasztás során népszerű témákról. Az olvasók azt hitték, hogy ezeket a bejegyzéseket igazi újságírók írták.
A legtöbb webfelhasználó valószínűleg nem szándékosan tesz közzé priccset. Valószínűleg „megosztják” azokat a bejegyzéseket, amelyekre egyszerűen nem szántak időt a tények ellenőrzésére. És ezt könnyű megtenni, ha információ túlterheléstől szenved. Vagy ha túlterhelt vagy fáradt.
A megerősítési torzítás – ha már gyanítja, hogy a probléma igaz, vagy sem – súlyosbíthatja a problémát. Fontolja meg az olyan forrásokból származó jelentéseket, amelyeket nem ismer. „Valószínű, hogy az emberek olyasmit választanak, amely megfelel a saját gondolkodásuknak” – mondja Fabiana Zollo. Ez igaz, „még ha ez az információ hamis is” – mondja ez az informatikus. Olaszországban dolgozik a velencei Ca ’Foscari Egyetemen. Tanulmányai arra összpontosítanak, hogy az információ hogyan terjed a közösségi hálózatokon.
Az álhírek nemcsak a választások integritását veszélyeztetik. Ez is ronthatja az emberek bizalmát az igazi hírekben. A hazugságok, amelyek igazságként szerepelnek, akár életet is fenyegethetnek. Hamis pletykák Indiában, az év elején, lincselésre buzdítottak. Több mint egy tucat ember halt meg. És a pletykák forrása: bejegyzések a WhatsApp-on, egy okostelefonos üzenetküldő rendszeren.
Annak érdekében, hogy a hamis híreket el lehessen választani az igazságtól, a tudósok új számítógépes programok építésébe kezdtek. Szitálják az online híreket, hamis tények vagy állítások árulkodó jeleit keresve. Egy ilyen program megfontolhatja, hogyan olvasható egy cikk. Azt is megvizsgálhatja, hogyan reagálnak az olvasók a történetre a közösségi médiában. Ha egy számítógép kémleli az esetleges hazugságot, az a feladata, hogy figyelmeztesse az emberi tényellenőrzőket. Ezután felkérik őket, hogy tegyenek végső ítéletet.
Giovanni Luca Ciampaglia a Bloomingtoni Indiana Egyetemen dolgozik. A mai automatikus hazugságfelismerő eszközök „még gyerekcipőben járnak”-mondja. Ez azt jelenti, hogy még sok munka vár ránk, mielőtt sok tényellenőrző programot szabadon engednek az interneten.
Jó hír: világszerte kutatócsoportok haladnak előre. Rájönnek, hogy az internet a tények vagy állítólagos tények tűzoltója. Tehát az emberi tényellenőrzőknek egyértelműen segítségre van szükségük. A számítógépek pedig kezdenek megfelelni a kihívásnak.